A Sárkányfészek titkai
A válaszok  Nyírbátor ősi falai és az ecsedi láp ködös emlékei között rejtőznek.

A Báthoriak felemelkedése

A magyar történelem egyik leghatalmasabb családja, a Báthori-ház története egy mocsár mélyén kezdődött. A legenda szerint az ősapa, Vid (v. Opos) vitéz végzett az ecsedi lápban tanyázó sárkánnyal, és bizonyságul kitörte a fenevad három fogát. Ez a három fehér agyar került a család vörös címerébe, emlékeztetve mindenkit: a Báthoriak vére bátor hőstől fakad.

Az ecsedi Hűség vára

Ecseden egy hídon lehetett bejutni a külső várba, onnan egy másik hídon a vár központi részébe, a belső várba, ami a mai Nagyecsed község északi részén, a Győrtelekre vezető út melletti dombon, a láp legbelső, negyedik szigetén állt. A belső vár legfontosabb építménye egy szabálytalan négyszög alakú, kőből emelt várkastély volt, pincékkel és kétszintes lakótermekkel. A belső várban négy, hatalmas kőből épült bástya állt – melyek lakó- és raktárhelyiségként is funkcionáltak –, ezek nevei: Báthory, Késcsináló, Dobolyi és Csaholyi- bástyák voltak. A bástyák védelmében szárazmalom, darabontház és egyéb gazdasági épületek húzódtak.
Örökségül az I. Báthori András fiai kapták az ecsedi várat, mivel sem II. Báthori István erdélyi vajdának, sem Báthori Miklós váci püspöknek nem voltak utódai.

Három ágra szakadás

A család az évszázadok alatt három ágra szakadt: az ecsedire, a szaniszlófira és a somlyóira (vagy somlyaira). A családfát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az Andrások révén sokasodtak, és az Istvánok révén váltak naggyá és gazdaggá, vagyis az András nevet viselő családtagok biztosították a vérvonal túlélését, az Istvánok pedig vagyont és hírnevet szereztek a családnak.
Az ecsedi Báthori István vajda a kenyérmezei diadal után építtette fel Nyírbátor lenyűgöző templomait. A somlyói Báthory István pedig egészen a lengyel királyi trónig jutott, megállítva még a rettegett orosz cárt is.

Az ecsedi Báthoriak: II. Báthori István erdélyi vajda

Az ág egyik leghíresebb tagja volt II. Báthori István (1430-1493) országbíró és erdélyi vajda, aki 1479. október 13-án Kinizsi Pál temesi ispán, délvidéki kapitánnyal együtt tönkreverte az Erdély déli részét fosztogató Isza bég és Ali bég török seregét.

A legenda szerint a magyarok a győztes csatát követő éjszakán nagyszabású ünnepséget tartottak a Gyulafehérvár melletti Kenyérmezőn, mely során Kinizsi Pál, az ütközet egyik hőse úgy járt győzelmi táncot, hogy a foga közt és két karjában összesen három halott törököt tartott.
Egy másik hagyomány szerint Báthori István az ütközet előtt fogadalmat tett: ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában. A csatában szerzett hadizsákmányból két templom is épült Bátorban. 1484 és 1494 között építették fel a ma is álló minorita templomot és a mellette álló ferences kolostort, mely ma is római katolikus templom, míg 1484 és 1511 között épült fel a Szent György tiszteletére felszentelt templom (mellette állt a Boldogasszony kápolna), mely a XVI. század folyamán református templommá vált, amikor az ecsedi Báthoriak áttértek a kálvinista hitre.
Mindkét templom a késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása, igazi gyöngyszeme.

Az erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres erdélyi vajda zsarnokoskodása miatt a székelyek lázadozni kezdtek, ezért II. Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával 1493-ban lemondatta Báthorit a vajdai címről, aki még abban az évben meghalt és a már majdnem teljesen elkészült bátori minorita templomban temették el, majd később átvitték síremlékét a református templomba.

A nagy egyesülés

A két nagy ág (ecsedi és somlyói) végül egy sorsszerű házassággal forrt össze: II. Báthori György feleségül vette somlyói Báthory Annát – aki Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király testvére volt – így a család két ága egyesült.
Báthori György és Báthory Anna buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak, az ő idejükben lett a bátori Szent György templomból református templom. A nász egyesítette a hatalmas birtokokat és a mesés vagyont. Gyermekeik közül a zsoltáríró István országbíró lett a család erkölcsi oszlopa, aki szigorú rendben nevelte árván maradt somlyó ági rokonait: a későbbi erdélyi fejedelmet, Gábort és annak húgát, a szépséges Annát.
De a hatalom mellé irigység és sötét pletykák is társultak. Az ő házasságukból született az utolsó ecsedi Báthori, a hírhedt Báthori Erzsébet – 1560. augusztus 7-én látta meg a napvilágot Bátorban, majd gyermekéveit Ecseden töltötte –, akinek alakját rémséges legendák övezik. Szörnyű tettekkel vádolták meg, és csejtei várába befalaztatták.
Somlyói ági rokonát, Báthory Annát pedig Bethlen Gábor fejedelem fogta perbe boszorkányság vádjával, hogy megszerezze az ecsedi várat és a családi vagyont.

Anna, a bigámista asszony
Az 1594 táján született kislány szülei halála után került nagybátyja, V. Báthori István ecsedi várába a testvérével, Gáborral (későbbi erdélyi fejedelem) együtt. Gyámja tizennégy éves korában hozzáadta őt Bárnffi Déneshez. Bethlen Gábor azt állította, a kislány erkölcsi romlása az ecsedi tartózkodás alatt következett be. Anna tizenhét évesen már meg is özvegyült hatalmas birtokokat örökölve, és két év múlva férjhez ment Jósika Zsigmondhoz. Már ekkor azt terjesztették róla, hogy bűbájos, aki a jámbor, tisztességes férfiakat megrontja. A férje politikai okokból bujdosni kényszerült, és az egyedül maradt asszonyt Krajnik Jánossal hozták hírbe, azt rebesgették, titkon meg is esküdtek. Ezekkel a vádakkal 1614-ben boszorkányperbe fogták Annát, de ugyanúgy, mint Erzsébet esetében, birtokszerző műveletek (koncepciós per) áldozata volt. Bűnösségét nem bizonyították hitelt érdemlően sem a kortársak, sem a történészek.

Erzsébet, a véres grófnő
Báthory Erzsébetet a valaha élt legkegyetlenebb tömeggyilkosok között tartják számon. Egy ismeretlen, csak keresztnéven feljegyzett (megkínzott)  tanú, Zsuzsanna vallomása szerint 650 fiatal lányt gyilkolt meg. A 17. század első évtizedének a végén elrendelt nyomozás feltehetőleg már akkor számtalan pletykát eredményezett. A kegyetlen grófnő története azonban csak a 18. században állt össze a ma is ismert legendává. Tárgyalás, és bizonyítékok nélkül ítélte el Thurzó György nádor, az ország leggazdagabb asszonyát annak csejtei várába ítélte fogságra. Négy éven át, haláláig volt saját falainak rabja. Sírját a mai napig nem találták meg. A sors fintora, hogy Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc (törökverő fekete bég) a halálos ágyán a legjobb barátjára, Thurzóra bízta a feleségét és közös gyermekeiket (Anna, Orsolya, Pál). 

Erzsébet nevét napjainkban mossák tisztára. 

Lásd: https://tenyleg.com/2025/03/18/a-csejtei-hiena-mitosza-bathory-erzsebet-legendaja-es-a-valosag/