Könyvtárhasználat
Etikus információkeresés és információhasználat
Könyvtártípusok
A könyv részei
Etikus információkeresés és információhasználat
Plágium
Mások szellemi alkotásainak engedély nélküli felhasználása.
Az elnevezés Plagiarius – emberrablás latin szóból származik.
„A plagizálás, avagy a szellemi tolvajlás nem csupán erkölcsileg helytelen, hanem súlyos jogi következményekkel is járhat.”
Plágiumellenőrző programok pl.:
Szerzői jog
- évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
A szerzői jog 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). (2) Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van…
Forrás: 2024.09.01. 1999. évi LXXVI törvény a szerzői jogról. Nemzeti Jogszabálytár URL: https://njt.hu/jogszabaly/1999-76-00-00 (Letöltve: 2024.11.01.)
„A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg.”
Forrás: 2022. Február 23. Szerzői jogi alapfogalmak. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal, URL: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-alapfogalmak (Letöltve: 2024.11.01.)
Hivatkozás, forrásjelölés
Információt lopni nem szabad!
Lásd >>>
Az etikus szakirodalom felhasználás azt jelenti, hogy a munkádhoz (tanulmány, házi-/szakdolgozat) hivatkozást (bibliográfia) készítesz. Hivatkozhatsz szövegközben és a dokumentum végén.
Használj megbízható és hiteles forrásokat!
Hivatalos honlapok
-Egyetemi és kormányzati honlapok, pl. az EU, Magyarország Kormánya
-Magyar Tudományos Akadémia honlapja
-Magyar Nemzeti és Adó- Vámhivatal honlapja
-Önkormányzatok, hivatalos szervek, könyvtárak, oktatási intézmények honlapjai
Szakmai adatbázisok
-Nyílt hozzáférésű adatbázisok (nyílt hozzáférésű folyóiratok) pl. arXiv, DOAJ
-MATARKA – Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek adatbázisa
-MTMT – Magyar Tudományos Művek Tára
-Google Tudós
-EPA – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis
-Academia.edu
-ARCANUM
Tudományos kiadványok
-Tudományos kiadványok (magas impaktfaktorú tudományos folyóiratok, pl. Nature, Science
-REAL – real.mtak.hu, ahol az MTA által fenntartott repozitórium, ahol tudományos tanulmányok érhetők el.
-Magyar Tudomány – az MTA hivatalos tudományos folyóirata
-Acta Agronomica Hungarica, Acta Chimica Hungarica – az Akadémiai Kiadó különböző tudományterületeire specializálódott folyóiratai
Hogyan hivatkozzunk? Nézd meg a kisfilmet! >>> https://www.youtube.com/watch?v=WhS2DBTTrsQ
Miért és hogyan kell hivatkozni? Nézzük meg a kisfilmet! >>> https://www.youtube.com/watch?v=oEaDIJkWHmo
Gyakorold a hivatkozást!
PARAFRAZEÁLJ!
parafrazeálás:
- egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása; saját szavakkal történő elmondása, értelmezése
Forrás: idegenszavak.hu
Érdekességek
Majomszelfi
„David Slater fotós, akitől a szóban forgó makákó elcsente a fényképezőgépét, a Wikipédiát üzemeltető Wikimediától kérte a szelfi törlését, hivatkozva saját szerzői jogára. A Wikimedia viszont megtagadta a kérést, mivel nem Slater készítette a képet.”
„Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala adott ki egy nyilvános tervezetet az üggyel kapcsolatos gyakorlatáról. E szerint a szerzői jog kizárólag olyan műre vonatkozik, amelyet emberi lény készített. Ezen felül a hivatal nem ad szerzői jogi védelmet az óceánok által faragott uszadékfákra, az elefántok festette freskókra, de a listához még hozzávehetők azok a festmények, szőnyegek, szobrok, amelyeket gépek (robotok) készítettek, emberi közreműködés nélkül.”
Forrás: 2014. augusztus 22. Kiderült, kié a hírhedt majomszelfi szerzői joga. Hvg.hu Tech. URL: https://m.hvg.hu/tudomany/20140822_Kiderult_kie_a_hirhedt_majomszelfi_szerzo (Letöltve: 2024.11.01.)
Kölcsey és Kazinczy pörben
„Az 1823–1826 között zajló Iliász-pör tekinthető az első magyar plágiumvitának, amely arra vezethető vissza, hogy Kölcsey Ferenc mintegy tíz évvel korábban Homérosz Iliászának néhány részletét lefordította, és elküldte Kazinczy Ferencnek. Kazinczy, mintegy megsértve a mű nyilvánosságra hozatalának jogát, a fordítást továbbküldte Vályi Nagy Ferencnek. Végül a Vályi Nagy által fordított Iliászt Kazinczy úgy adta ki, hogy az átvett soroknál nem hivatkoztak Kölcseyre.”
Petőfi és Garay konfliktusa
„1843-ban (Petőfi) négy versét kívánta a Regélő Pesti Divatlapban megjelentetni Andor diák álnéven. A folyóirat akkori szerkesztője Garay János volt, aki meg is ígérte Petőfinek, hogy neve titokban marad. Garay azonban ígéretét megszegve a verseket Petőfi neve alatt hozta nyilvánosságra. Petőfi célja ezzel a csavarral az lett volna, hogy a Verőczey álnéven verskritikákat író Bajza József őszinte véleményét megismerhesse.”
A pórul járt Toldy és Vörösmarty
„Először Toldy Ferenc kezdeményezte 1838-ban, hogy törvény védje az írók jogait. Toldy friss, személyes élménye volt, hogy a Vörösmarty Mihállyal közösen készített magyar–német zsebszótár szövegét (mutatványívét) már akkor ellopta valaki, amikor az még nyomdában volt.”
LÉGY ÓVATOS!
A Wikipédia nem megbízható forrás. Szabadegyetem, vagyis bárki feltölthet rá információt. Ha használod, nézd meg a DORRÁSJEGYZÉKET és dolgozz, kutass a megjelölt hivatkozásokból!
Ne küldj lánclevelet senkinek!
Ne küldd tovább a lánclevelet senkinek, bármire is kér az írója, vagy bármivel is fenyeget!
- Ez mind-mind kacsa
- Érzelmekre, naivitásra, figyelmetlenségre és anyagi mohóságra építik a csalók az átveréseket.
- Nyertem!Talán veled is megtörtént már, hogy egy olyan e-mailt kaptál, amiben az állt, hogy egy hatalmas összeget nyertél. Az átvételéhez csak néhány személyes adatodat kell elküldeni. Ez hazugság, az adatokat nem szabad elküldeni!
- Vásárlás az eBay-en.Az eBay-en több millió aukció zajlik le egyetlen nap folyamán. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy az átverésre kész emberek itt is megfordulnak, és olyan tárgyakat adnak el, amelyek valójában nem is léteznek.
- Álláscsalások.A munkaközvetítés során is akad bőven csalás. Az már eleve gyanús kell, hogy legyen, ha az állásajánlat annyira jó, hogy szinte „kihagyhatatlan”. Ezek jellemzően a könnyű és gyors meggazdagodást ígérő ajánlatok, a „kevés munkával sok pénzt” szlogenre épülnek. Egyre többször találkozni a távmunkaajánlatba rejtett átveréssel. Borítékragasztás, e-mail-terjesztés vagy adatrögzítés címén igyekeznek „bepalizni” minket. Némi közvetítői díj fejében kapható meg az állás. Ezt soha nem szabad kifizetni!
HOAX
- A hoax jelentése: beugratás, megtévesztés, átverés, álhír, kacsa. Leggyakrabban e-mailben vagy valamelyik közösségi oldalon (Facebookon) terjedő álhír, lánclevél különféle változata. Hoaxnak hívják azokat a leveleket, melyek valódinak látszó felhívásokat, kéréseket, figyelmeztetéseket tartalmaznak, hitelesnek látszó forrásokra hivatkoznak.
- A hoax általában nem irányul más vagyonának illegális megszerzésére (mint például a banki csalások), célja inkább az emberek megtévesztése. Kihasználják mások jóhiszeműségét vagy éppen tudatlanságát, butaságát.
- Az internettel együtt terjedt el, minthogy a hálózat ideális terepet nyújt a kisebb-nagyobb átveréseknek. A hoax a terjesztéséhez az emberi segítséget veszi igénybe. Például: „Küldd tovább X példányban!”
- A hoax írójának az is a célja lehet, hogy a „szélnek eresztett” levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail-cím gyűljön össze. Így valós, működő címekhez juthat, melyeket értékesíthet a spamereknek. Az információ akkor hiteles, ha hozzáértő, megbízható forrásból származik.
- Léteznek hoaxgyűjtemények is.
- Íme, egy szórakozató, magyar nyelvű oldal:
- http://heri.uw.hu/hoax.htm
- Forrás:https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/informatika_8/lecke_02_001