BISEL – Terepi vizsgálat – Környezetvédelmi verseny

Iskolánkból 1 csapat, a 8. b osztály tanulói neveztek az Agrárminisztérium és az MTA által is támogatott versenyre. A csapat tagjai: Biró Csenge, Gergely Boglárka, Sivadó Réka, Varga Petra Orsolya, Jeszenszki Dominik, Szőllősi Tamás.

A feladatokat online kaptuk, de terepen kellett végrehajtani, majd elkészíteni az adott projekteket, elemzéseket. Havonta végeztük a méréseket, fotók, videók készültek Nyírbátor vizeit és az őket körülvevő ökoszisztémát bemutatva. Az eredményeink alapján bejutottunk az országos döntőbe, amelyre jelenleg is még folyamatosan készülünk.

 A jelentősebb vízfolyásokat eredetileg is nélkülöző, lefolyástalan Nyírség talajvízszintje a vízrendezések nyomán drasztikusan lesüllyedt, amit súlyosbít az utóbbi évtizedek krónikus csapadékhiánya.

 A belvizeket is elvezették, így ez is hozzájárult a terület általános száradásához. Az általunk vizsgált terület mellett is pár éve még egy mocsaras társulás volt, ma már őzek legelésznek ott, a közeli erdőből bejönnek a városig.

Nyírbátor csapadékelvezető csatornáinak egy része a Kraszna vízgyűjtő területéhez tartozik, így a mi általunk vizsgált Nyírbátor-Vasvári folyás is.

Az interneten tájékozódtunk a város vizeiről, adatokat gyűjtöttünk, majd a Polgármesteri Hivatal szakemberével, Nyakas Mátéval beszéltünk, kaptunk térképet a csatornáról és sok hasznos információt. Az ő tanácsára három mintavételi pontot jelöltünk ki. A vizsgált csatorna a Nyírbátor-Vasvári folyás. Első pont a csatorna felszínre hozásánál, a város szélénél (addig a város alatti csatornákban folyik a csapadékvíz), a második pont 500 m-re a lakótelep mögötti résznél, a harmadik pont 500 m-re innen, ahol beömlik ide a szennyvíztározó tisztított szennyvize, egy ültetett nyárerdő mellett. Nagyon érdekesnek tartottuk ezt a szakaszt, mert több környezeti tényező is befolyásolhatja viszonylag kis területen az ökoszisztémát, így kíváncsian vártuk az eredményeket.

Sajnos nekünk még nincs az iskolában Greenpeace környezetvédő bőrönd, ezért néhány vizsgálatot csak tesztpapír csíkokkal tudtunk elvégezni. A nyírbátori Horgász Egyesület elnökétől kaptunk kölcsön néhány kolorimetriás módszeren alapuló tesztet, ezúton is nagyon köszönjük a segítő támogatásukat.

A „Bisel-hálót” saját készítésű hálóval, illetve különböző szűrőkkel helyettesítettük. Ezekkel tudtuk a patakból kiemelni a makrogerinctelen fajokat.    

Sajnos azt már az elején láttuk, hogy nagyon sok szemét van eldobálva, főleg műanyagok. A következő látogatásunk pontosan a „víz világnapján” volt, vittünk szemetes zsákokat és összeszedtünk rengeteg szemetet.

Először egy edénybe vízmintát vettünk, majd egy digitális pH mérővel megmértük a kémhatást, ami 7,6 volt, ezen érték alapján nagyon minimálisan lúgos.

 Egyes fajok a pH-ra érzékenyek, ez befolyásolhatja a biológiai sokféleséget, illetve az egyedszámokat.

A foszfát- és ammóniumion tartalmat kolorimetriásan mértük, nagyon látványosak voltak a színváltozások. Nem túlzott, de egy kisebb fokú szennyezés megfigyelhető. Ez a megengedett határértéken belül van.

Az ammónium tartalom szerves N-tartalmú vegyületek bomlásából keletkezik. A foszfát nem mérgező, de feleslegesen terheli a környezetet. Okozói lehetnek mosószerek, műtrágya, illetve emberi kiválasztás. A mi esetünkben mindhárommal számolni kell. Növények, algák túlburjánzásához, eutrofizációhoz vezethet.

Az időjárási körülmények nagyban befolyásolják a vízminta összetételét. Pl. tartósan alacsony hőmérséklet hatására a víz hőmérséklete is lecsökken, várhatóan nő a vízben oldott oxigéntartalom, és csökken a biológiai tevékenység, ezáltal csökken a szervesanyag tartalom.

A szakirodalom segítségével meghatároztuk a kifogott makrogerincteleneket (szúnyoglárvák, vízi csigák, vízi skorpiók, búvárpókok stb.)

Minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízben tud csak életben maradni. Minél tisztább a víz, annál többféle élőlény található benne.

A biodiverzitást nálunk nagyban befolyásolja az éghajlat változása, a Nyírségben egyre kevesebb az éves csapadék, és a csapadék eloszlása sem kedvező. Ez fokozatosan hat a növényzetre. Megismertük, hogy a régi mocsárrétek, erdős területek mára csak foltokban lelhetők fel. Felváltották őket száraz gyepek.  Többségük kialakulásában eredetileg az erdőirtás és a legeltetés hatására megváltozik a táj. A vízfolyásunk mellett is szántóföld van. A partmenti szántó okozhat vízminőségi problémákat, ami meghatározza az érzékenyebb fajok elszaporodását. Továbbá megállapítottuk, hogy a városban odafigyelnek a szennyvíz tisztítására, ezzel nem szennyezik túlzott mértékben az élő vizet.

Figyelnünk kell környezetünk tisztaságára, a vizekbe jutó hulladék egyrészt esztétikailag, másrészt kémiailag is rontja a vizek minőségét, így hat az ottani élőlényekre is.

Amiben gazdagodtunk: új fajokat ismertünk meg, kémiai ismereteink gyarapodtak, közösségépítés, csapatmunka, sok-sok nevetés, szabadban töltött tanulás.

Felkészítő tanár: Józsáné Varga Klára Tünde

   Örömmel tölt el bennünket, hogy tanítványaink kiemelkedő tudása a különböző tanulmányi versenyeken is megmutatkozik. A Hevesy Tamás Kémia Verseny országos döntőjébe jutott Tóth Tamás Zsombor 7.a osztályos tanítványunk, mely augusztusban kerül megrendezésre.  A Herman Ottó Országos Természetismereti Verseny országos fordulójában Kovács Zsófia és Horváth Dorka 5. a osztályos tanuló az előkelő 6.helyezést érte el. Köszönet illeti felkészítő tanárukat, Józsáné Varga Tünde Klára tanárnőt.

A Kálti Márk Országos Történelem Verseny országos döntőjébe jutott Horváth Dorka, Kovács Zsófia, Mankó Lia Mária és Vislóczki Bálint 5. évfolyamos tanítványunk, valamint Ari Panna és Kóródi Kornél Ede 6. osztályos tanuló. A végső megmérettetésen, az országos döntőben Kovács Zsófia az 5. helyen végzett.  A tanulók felkészítésében közreműködött Nagyné Lőrincz Lilla tanárnő.  

                                                                               Józsáné Varga Tünde Klára

                                                                                             pedagógus